kölyökkutya

2011. december 5.

Egyszer is elég

Felesleges a gyere ide, hagyd abba, engedd el kifejezéseket
ismételgetni, a kutya nem süket, bár szereti
néha azt a látszatot kelteni. Ha úgy viselkedsz, mint
egy papagáj, tőle se várd el, hogy intelligens kutyaként
viselkedjen. Érd el, hogy első szóra engedelmeskedjen,
hidd el, nem ördöngösség! Beszélhetsz hozzá, de jobb
nem verbálisan kommunikálni ebeddel, vannak erre
sokkal hatékonyabb eszközök. Nem azt mondom, hogy
egyáltalán ne szólj hozzá, csak azt, hogy ne ez legyen
az egyetlen kommunikációs csatorna köztetek. Ne a
szavak határozzák meg a cselekedeteket!

Hogy milyen más eszközei vannak a kommunikációban elolvashatod a Gazdiképzőben! Megrendelhető a kutyafuttaban.hu honlapon, vagy keresd a könyvesboltokban!

2011. november 30.

Az idő nem jó ellenfél

Te milyen gazdinak vallod magad? Türelmesnek? Kitartónak? Elkényezteted kedvenced vagy megneveled? Ha tudni szeretnéd melyik csoportba tartozol, mert Te magad nem tudod eldönteni, kérdezd meg barátaidat, ismerőseidet. Mint mindig ugyanis, ebben az esetben is igaz, hogy egy kívülálló mindig jobban látja a helyzetet. Sokszor önigazolásokat gyártunk, amivel megnyugtatjuk magunkat, hogy mi mégis jó gazdik vagyunk. (tovább…)

2011. november 23.

A név kötelez. nem pedig fegyelmez!

Sokszor már akkor eldől kedvencünk neve, még mielőtt hozzánk kerülne. Megtetszik egy sütemény neve, egy márka jelzése stb. Egy kutya neve általában rövid, frappáns! A gazdik többsége szerint azért kell maximum két szótagúnak lennie a háziállat nevének, hogy bármilyen esetben gyorsan visszahívható legyen! A név fontos, de nem ezért. (tovább…)

2011. november 22.

Állandó tesztelés alatt

Egy kutya folyamatosan teszteli gazdáját, mi pedig
sokszor nem tudunk szőrösszívűek lenni, ha szőrös
kedvencünkről van szó. Meghatódunk mélabús tekintetétől,
amivel mintha csak azt mondaná: „Engedj be
a párnák birodalmába, csak hogy melletted lehessek,
édes gazdim!” Valójában annyiszor kell keménynek
lennünk az életben, nehéz, sőt sokszor szívszorító
döntéseket meghoznunk, hogy otthon már nem erre
vágyunk, hazaérve a kutyánkkal már nem akarunk
szigorúan viselkedni. Könnyebb és szerethetőbb megoldás
ugyanis a megengedés, mint a tiltás! A kérdés
csak az, hogy melyik a célravezető hosszú távon.
Ha hullafáradtan hazaérve még azon kell bosszankodnunk,
hogy az ágy, amelyben lepihennénk, szőrös
és kutyaszagú, vagy hogy következetesen annyit mondunk
kutyatársunknak: „Nem, ide nem jöhetsz fel, ez
az én helyem!” Ettől még szeretjük a kutyát, és hidd
el, „Bobóka” sem kezd azon gondolkodni, hogy akkor
most a gazdi utál. Mindössze annyi történik, hogy
megtanulja: ahhoz, hogy egy élettársi viszony jól és
veszekedések nélkül működjön, meg kell szabni, nem
pedig megszegni a határokat! Rossz hír:
Nem csak a kölyökkutyák feszegetik a határokat, a
felnőttek is.

Ha kíváncs vagy, hogy lehetsz okosabb a kutyádnál, olvass bele a Gazdiképző című könyvembe. Minden kérdésedre választ kapsz majd.

2011. november 21.

Ki hordja a nadrágot?

Ahogy nincs két egyforma egyéniségű, személyiségű, stílusú ember, úgy nincs két egyforma kutya sem. Nekem két négylábú hűséges társ határozta meg az életemet, egy harcos kan németjuhász, és egy bújós, félénk tibeti terrier kishölgy. Első olvasására talán azt gondolod, hogy nyilván egy németjuhász más vehemenciával közeledik a dolgokhoz, mint egy kisebb termetű utcán talált kutyus, ám tévedsz, ha azt gondolod csak a fajtajelleg az, ami meghatározza az ebek személyiségét. (tovább…)