«

»

Minél hamarabb, annál jobb!

Már első nap mutassuk meg neki, hol a helye!

Mikortól kezdjem el tanítani a kutyámat? Ezt a kérdést többen feltették már nekem, pedig azt gondoltam korábban, hogy ez, egy újdonsült gazdi számára, nem lehet kérdéses. Tévedtem!

Ha egy kutya 8 hetesen kerül hozzánk, vagy fél évesen, akár idősebb korában, rögtön az első nap meg kell kezdeni a nevelését. A felnőtt, befogadott kutyáknál ez nem is szokott probléma lenni. A gazdik rögtön megkezdik a munkát, az eb szocializációját, kivétel, ha átesnek a ló túloldalára, és olyan sok ideig sajnálják, sajnáltatják kedvencüket a múltjuk miatt, hogy még rájuk szólni sem mernek, kicsit erélyesebben. Legyen tehát felnőtt vagy kölyök egy kutya, nem lehet neki bedőlni, sem a kölykök pici fülének, tappancsainak, és ártatlan tekintetüknek, sem a nagyobbak boci szemeinek, tragikusnak hangzó előéletüknek. Könnyű ugyanis kedvencünk bűvkörében elveszni. Azaz olyanokat is megengedni, amit nem szeretnénk, ha később is művelne. Mire gondolok? Jókat nevetnek a gazdik azon, ha csöppségük magas ’c’ hangon megugat egy másik kutyát, ha az közeledik feléjük, pedig, ha a kölyökkutya erre nem kap semmilyen visszajelzést a gazditól, azt hiszi, jót csinálja, és később is megugatja, sőt, akár meg is kergeti, morogja majd eb társait. A kis kutya simogatása során nem egyszer azzal szembesülünk, hogy rágcsálja az ujjainkat. Ha ezt is megengedjük neki, ne csodálkozzunk azon, hogy a rágcsálás lesz a legkedveltebb hobbija, és ahogy a gazdit játékszernek tekintette harapdálás közben, úgy a virágok, az asztalok, szőnyegek is a kicsi áldozatául eshetnek. Sok olyan dolog létezik, aminél nem is gondolnánk, mekkora felelősséggel jár. A kutyanevelést nem lehet másnapra hagyni, mindig ott és akkor kell művelni, amikor együtt vagyunk kedvencünkkel. Attól, hogy még bébi, ne engedjünk meg neki olyan dolgokat, amelyekről később egy élet lehet leszoktatni, ne engedjük fel az ágyba, ne ugasson mindenért, ne adjunk teret és figyelmet a hisztijeinek, ne higgyük, hogy időre van neki szüksége. Egy 7-8 hetes kutyának a legegyszerűbb megtanítani, hogy fekszik, ül, pacsi, figyeljen és hallgasson a nevére, visszahívható legyen. Ha szeretnénk, hogy a városban is velünk sétáljon nagyobb korában, nap, mint nap, ismertessük meg vele már nyolc-kilenchetes korban a  pórázt, és vigyük a  forgalomba, hogy természetes legyen számára az a közeg, ahol később, a legtöbb időt fogja eltölteni velünk. Attól, hogy kicsi egy kutya és cuki, még szüksége van az útmutatásokra. Ha kiskorában sok mindenre megtanítjuk, később egyáltalán nem lesz vele gond. Kalandra fel, a kutyanevelés az egyik leghálásabb feladat a világon! Ha ugyanis jól csináljuk nap, mint nap érkeznek a pozitív visszajelzések, ha viszont rosszul, nap, mint nap érkeznek az újabb bosszantó és egyben megoldandó feladatok.


MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A hozzászólás szövegében az alábbi HTML kódok használhatók: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>