«

»

Udvar kontra lakás

A problémás kutyák többségét udvarban tartják! Gondolom most nagyot nézel. A legtöbben ugyanis úgy gondolják, hogy egy magánháznál élő kutya számára az udvar maga a paradicsom, és milyen jó annak az ebnek, amelyik egész nap a szabadban szaladgálhat és azt csinálhatja amit akar. Nos éppen ez a baj, azt csinál, amit akar.

A gazdik azt hiszi kielégíti saját mozgásigényét az udvaron rohangálva kis vagy nagy kedvence, ezért kevesebbet sétáltatja, valamint mivel nem egy fedél alatt élnek, kevesebb a fegyelmezés, kevesebb a betartandó szabály. A lakásban tartott kutyánál tisztában van a gazdi azzal, hogy mikor és mennyit mozgott kedvence, és belátja, a lakásban lévő unalmas órákat, rengeteg szabadban eltöltött játékkal, sétával lehet kompenzálni. A szobakutyáknál van viszonyítási alapja a gazdinak. Mivel a kutya lakótárssá, élettárssá válik megismerik, kiismerik egymás igényeit, elvárásait. Az egyik mindig a másikat a figyeli, és fordítva, egymás előtt nincs titok. Egy otthon tartott kutya a legkisebb hibánál lebukik, hogyan? miért? Mert gyorsan feltűnik, ha nincs a gazdi mellett, ha nem halljuk a lihegését, ha nem halljuk, hogy a konyhában csámcsog, morog a szomszédokra, akik a lépcsőházban fel-alá járnak, tehát ha a kutya nincs szem előtt, szemfülesek leszünk, és leleplezzük néha szemtelen társunkat! Száz szónak is egy a vége: egy kis lakásban jobban odafigyelünk kedvencünkre, hiszen akkor nem csupán azt várjuk el tőle, hogy ugasson, ha jön valaki, védjen meg bennünket és a házat, hanem azt is, hogy az életünk részeként alkalmazkodjon, engedelmeskedjen, legyen ránk tekintettel, cserébe mi is ezt tesszük!

Egy ház körül mindig van teendő- mondják, nos egy kis lakásban egy gyors takarítás után mindig marad idő egy hosszabb sétára is. Valójában a szobakutya a barátunkká válik, aki elkísér minket a boltba, a barátokkal kávézni, sétálni, ha rossz napunk van, míg az udvar tartott eb csak létezik, és míg ki-be megyünk a házba kicsit megvakargatjuk a fejét, ha ugat, hangosan rámordulunk, ha éhes, enni adunk neki, ennyi és nem több!

A legtöbb udvarban tartott ebnek csak arra lenne szüksége, hogy naponta egy két órát átmozgassák, törődjenek vele, beleértve ebbe a tanítást, a fegyelmezést is! Kedves Gazdi, ha még mindig nem érted miről is írok, indulj ki magadból. Ha Te egy luxus börtönbe lennél bezárva, ahol bár van hely sétálni és enni is kapsz, boldog lennél? Futnál a téren körbe-körbe csak azért mert unatkozol vagy inkább feküdnél és azt várnád, hogy végre valaki beszéljen hozzád, végre valaki hozzád érjen, valami végre történjen. A legtöbb udvarban tartott kutya megugatja azokat, akik elmennek a ház előtt, egyrészt ez a dolga, jelez, ha kell, másrészt örül, hogy végre az ő kis mesterséges mikrokörnyezetében végre valami történik, akkor is, ha csak valaki szó nélkül, rá se nézve, elmegy előtte. Egy kutya nem lehet pusztán a szolgánk, hogy védjen meg minket és a házunkat, ő egy élőlény, aki lélegzik, érez, gondolkodik és önzetlenül szeret, ha hagyják!


MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A hozzászólás szövegében az alábbi HTML kódok használhatók: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>